Unua paĝo
Nia teamo
Kontaktoj
Pri ni

    ĉefpaĝo


Tria leciono – Domo, hejmo, loĝejo

Elŝuti 63.44 Kb.

Tria leciono – Domo, hejmo, loĝejo




Dato20.10.2017
Grandeco63.44 Kb.

Elŝuti 63.44 Kb.

Tria leciono – Domo, hejmo, loĝejo
- Kie vi loĝas? – Mi loĝas en la strato Esperanto, numero 9 en urbo Szeged.

- Ĉu vi loĝas en domo aŭ en loĝejo? – Mi loĝas en malgranda loĝejo en duetaĝa domo, sur teretaĝo. Mia loĝejo havas nur du malgrandajn ĉambrojn: unu el ili estas dormoĉambro, la alia estas la sidĉambro. En la loĝejo estas ankaŭ banĉambro, necesejo kaj kuirejo. El miaj fenestroj oni povas vidi la straton, sed balkonon mi ne havas. – Kaj kia estas la strato, kie vi loĝas? Ĉu ĝi estas trankvila? – Jes, mi ĝenerale povas diri al vi, ke la strato kaj ankaŭ la zono, eĉ la tuta urbo estas tre kvieta. Mi tre ŝatas tion. – Kiaj kaj kiuj estas viaj najbaroj? Ĉu ankaŭ ili estas trankvilaj? – Jes, oni povas diri tion. Tamen, de la pordo de la loĝejo ĝis la centro de la urbo estas nur kelkaj paŝoj. Kaj vi, kie vi loĝas? – Nu, mi loĝas en granda, duetaĝa domo, en malgranda vilaĝo proksime al la ĉefurbo. – Ĉu vi havas ankaŭ ĝardenon? – Jes, kaj eĉ garaĝon, kelon. – Diru al mi, ĉu vi ŝatas loĝi tie? Ĉu via vilaĝo havas ankaŭ vendejon, kinejon, amuzejojn? – Jes, oni povas diri, ke mi preferas vivi en vilaĝo. Ho, vidu tiun virinon! – Kiun virinon? Ĉu ĉi tiun altan, belan aŭ la alian, tiun malaltan? – Ĉi tiun altan! Mi kredas, ke ŝi estas la eksedzino de mia ĉefo. Onidire ŝi lasis lin en 2007, ĉar ŝi havis amanton. Onidire, ŝi estas tia virino, vi ja scias… Ĉu vi konas ŝin? – Jes, mi tre bone konas ŝin. – Ĉu vi scias, kie ŝi loĝas? – Jes, mi tre bone scias, kie ŝi loĝas. Ŝi loĝas ĉe la stacidomo en Szeged, kaj mi devas konfesi al vi, ke la eksedzino de via ĉefo estas mia nuna amantino, kaj ŝi tute ne estas tia virino…Mi tre ŝatas, eĉ tre amas ŝin! – Pardonu! Mi petas pardonon! Mi ne sciis tion… Mi tre bedaŭras, kion mi diris…



Vortoj


al

-hoz, -hez,

-höz; felé, irányában;



-nak, -nek

alia

más(ik)

alta

magas

amantino

szerető (nő)

amanto

szerető (férfi)

amuzejo

szórakozóhely

balkono

erkély, balkon

banĉambro

fürdőszoba

bedaŭri

sajnálni

ĉe

-nál, -nél

centro

központ

ĉi

közelítő szócska

ĉi tiu

ez a

dormoĉambro

hálószoba

duetaĝa

kétszintes, kétszintű



sőt, még…is

eksedzino

volt feleség

el

-ból, -ből, közül

fenestro

ablak

garaĝo

garázs

ĝenerale

általában

Ho!

Ó!

Ja

hiszen

kelkaj

néhány

kelo

pince

kia

milyen, amilyen

kie

hol, ahol

kinejo

mozi

kiu

ki, aki, melyik, amelyik

konfesi

(be)vallani, (meg)vallani

koni

ismerni

kredi

hinni

kuirejo

konyha

kvieta

nyugodt, csendes

lasi

(el)hagyni

loĝejo

lakás

najbaro

szomszéd

necesejo

wc

nu

nos, szóval

numero

szám

nuna

mostani, jelenlegi

oni

az ember(ek) (álatlános alany)

onidire

állítólag

pardoni

megbocsátani

pardonon

bocsánat

paŝo

lépés

preferi

jobban szeretni

proksime

közel

ŝati

szeretni, kedvelni

sidĉambro

nappali

stacidomo

állomás

tamen

mégis

teretaĝo

földszint

tia

olyan, ilyen

tie

ott, itt

tio

az, ez

tiu

az a, ez a

trankvila

nyugodt, csendes

tuta

teljes, egész

tute

teljesen

vendejo

bolt

vilaĝo

falu


Gramatiko
1. Kérdő, vonatkozó és mutató névmások
Az előző leckében már megismerkedtünk két kérdőszóval (kiu, kio), most pedig tovább színesítjük a palettát további kérdőnévmásokkal, de vonatkozó és mutató névmásokkal is:


Kérdő és vonatkozó névmások

Mutató névmások

kiu

ki, melyik; aki, amelyik

tiu

az a, ez a

kio

mi; ami

tio

az, ez

kia

milyen; amilyen

tia

olyan, ilyen

kie

hol; ahol

tie

ott, itt

Vegyük elébb szemügyre a kérdő és vonatkozó névmásokat. Róluk elmondható, hogy mind K-val kezdődnek, aztán jön a már ismerős séma szerinti I betű, amit valamilyen végződés zár. Ha a végződés -u (kiu), akkor a kérdőszóval személyre kérdezünk (ki, kicsoda), vonatkozói névmási értelmében pedig ugyanazzal a szóval szintén személyre utalunk (aki). Állhat egyes és többes számban, alany- és tárgyesetben egyaránt (kiu, kiuj, kiun, kiujn).


Kiu vi estas? Kiuj ili estas? La knabo, kiu estas tie, estas mia amiko. La virinoj, kiujn vi vidas, estas miaj eksamikinoj.
Ugyanez a szó kérdő névmásként jelentheti azt is, hogy „melyik”, vonatkozói névmásként pedig „amelyik”, azaz ebben az értelmében már megnevezett állatra, dologra is vonatkozhat, nem csupán személyre.
Kiun virinon vi amas? Mi amas la virinon, kiu estas en mia lito. Kiu estas via hundo? Mia hundo estas tiu, kiu ĝis nun kuŝis sur la planko. Kiun libron vi volas aĉeti? Mi aĉetas tiun grandan libron, kiu kuŝas tie, sur la tablo.
Ha a végződés –o (kio), akkor dologra kérdezünk (mi, micsoda), vagy meg nem határozott dologra, egy egész tagmondatra (ami). Fontos, hogy kio nem állhat többes számban, csak legfeljebb tárgyesetben (kion).
Kio ŝi estas? Kio ili estas? Kion vi volas? Mi volas (tion), kion vi promesis. Solvi la balkanajn konfliktojn, kion ni jam proponis al vi en 1999, estas eĉ hodiaŭ nia sola celo.
Magyar nyelvtanulóknak nagyon fontos tisztában lenni kiu és kio közt a különbséggel, már csak azért is, mert a közbeszédben „amely” és „ami” jelentése ma nem egyértelműen különül el (hibásan), s ez az eszperantóban is hibára adhat okot.

Ehhez képest kia kérdőszóként azt jelenti: „milyen”. Tulajdonságokra kérdezünk vele, s a melléknevekhez hasonlóan lehet többes száma és tárgyesete is (kia, kiaj, kian, kiajn). Vonatkozó névmásként a főmondatban kifejezett tulajdonságra utal (amilyen).


Kia estas la vetero? Kiaj estas viaj parencoj? La bildoj, kiujn ni povas vidi en modernaj muzeoj, ne estas tiaj, kiajn ni vidas en aliaj, tradiciaj muzeoj.
A kie kérdőszó jelentése: hol.1 Vonatkozó névmásként kie jelentése: ahol.
Kie vi loĝas? Mi loĝas tie, kie oni lasas min loĝi.
Fontos, hogy prepozíciók a kérdő és vonatkozó névmásokat is megelőzik:
De kie vi venas? De kiu loko vi venas? Li loĝas en tiu domo, el kiu venas bela virino.
Ehhez képest a mutató névmások rendszere annyiban más, hogy nem K-val, hanem T-vel kezdődnek, melyet ugyanúgy egy I kötőhang követ, s ezek után állnak a már megismert, s még megismerendő végződések. Így pl. tiu konkrét dolgokra, személyekre, már ismert vagy megnevezett alanyra utal, melyet akár a vonatkozói mellékmondat is kifejezhet; lehet többes száma és tárgyesete is (tiu, tiuj, tiun, tiujn).
Tiuj, kiuj ne venas, ne estas niaj amikoj. Mi volas tiun libron, kiun vi lasis ĉe via amanto.
Az -o végződésű tio meg nem nevezett, világosan meg nem határozott vagy meg nem különböztetett dologra, egy egész mondatra vagy nagyobb szövegösszefüggésre utal. Csak tárgyesete lehet, többese nem (tio, tion).
Donu al mi tion. Mi volas tion. Ĉu ankaŭ vi volas tion, kara mia, kion mi volas? Tio konfuzis min.
Talán némileg leegyszerűsíti a nyelvtanuló életét, ha azt mondjuk, hogy míg az –u végű kérdő, mutató és vonatkozó névmások mellett adott esetben állhat –o végű főnév, az –o végű hasonló névmások mellett soha.
Mi volas tion. Azt akarom (meg nem nevezett dologra utalunk). Mi volas tiun libron. Azt a könyvet akarom (nyilvánvaló, melyiket).
A tia mutató névmás leggyakrabban tulajdonságra mutat. Lehet egyes- és többesszáma, alany- és tárgyesete egyaránt (tia, tiaj, tian, tiajn).
Mi volis aĉeti freŝajn varojn, sed oni ne havas tiajn en la vendejo. Friss árukat akartam venni, de a boltan nem voltak ilyenek.
A tie mutató névmás jelentése: ott, itt.2
La mono estas tie, kie vi lasis ĝin. A pénz ott van, ahol hagytad.

Ili loĝas tie, kie ili povas. Ott laknak, ahol tudnak.

La tiea ministro diris, ke ankaŭ ili volas solvi la konflikton. Az ottani miniszter azt mondta, hogy ők is meg akarják oldani a konfliktust.
2. A közelítő ĉi szócska
Meg kell jegyezni, hogy a mutató névmásokat önmagukban fordíthatjuk közelre vagy távolra utaló alakokkal is magyarra (itt, ott; ez, az; ilyen, olyan stb.), de ha több dolog közül kell kiválasztanunk valamit, ha nyomatékosítani akarunk vagy szembeállítást akarunk kifejezni egy közelebbi és távolabbi dolog közt, akkor használhatjuk a közelítő értelmű ĉi szócskát. Ez állhat a mutató névmások előtt vagy után, ízlés szerint, változatlan alakban. Mindegy tehát, hogy tiu ĉi vagy ĉi tiu (ez a), tie ĉi vagy ĉi tie (itt).
Mi loĝas ĉi tie, vi loĝas tie. Én itt lakom, te ott laksz.

Ĉi tiu estas mia libro, tiu estas la via. Ez az én könyvem, az a tied.
3. Felszólító mód
Újabb eszperantó igei végződéssel ismerkedünk meg a leckében. Ha az ige töve után egy –u végződés áll, ez a felszólító módot jelöli az eszperantóban. Örömhír az, hogy ezúttal sincs rendhagyó ige. Amire viszont oda kell figyelni: második személyben intézett felszólítás esetén (azaz vi személyében) a vi névmás használata nem kötelező (ez szinte az egyetlen eset, amikor egy ragozott ige állhat névmás vagy más alany nélkül):
Diru al mi! Mondd! Mondja! Mondjátok! Mondják!

Iru! Venu! Helpu! Parolu! – ezek mind második személyhez intézett felszólítások.
2) Ha azonban nyomatékosítani akarjuk második személyben a felszólítást, a személyes névmás használata erősen javallott:
Vi faru vian hejmtaskon kaj ne via frato. Te csináld meg a házi feladatod, s ne a testvéred.
3) a többi személyhez intézett felszólításban azonban kötelező kitenni az alanyt (tehát minimum egy névmás kell bele, ha más nincs):
Li helpu! Ŝi parolu! Ili faru la hejmtaskon! Petro helpu!
4) Ha pedig egy második személyhez intézett felszólítás mellékmondatban fordul elő, a vi névmás használata itt kötelező:
Mi volas, ke vi faru tion al mi. Azt akarom, hogy tedd meg nekem. Ŝi volas, ke vi helpu al ili. Azt akarja, hogy segíts nekik.
4. Képzők és prepozíciók
Ebben a leckében két képzővel ismerkedünk meg: az eks- előképzővel, valamint az –ej- utóképzővel.
Az eks- elkőképző a magyarban is ismert ex- képzővel rokon. Jelentése is az: vol, egykori, ex.
Eksministro, eksprezidanto, eksedzo, eksamiko, eksreĝo
La eksa reĝo de la lando lasis la ĉefurbon. Az ország egykori királya elhagyta a fővárost. Liaj eksamikinoj jam vivas bone. Exbarátnői már jól élnek.
Az -ej- képzővel olyan helyet, helyiséget képezhetünk, ahol a szótőben megjelölt tevékenység zajlik: kuirejo, kinejo, lernejo, amuzejo, drinkejo.
La ejo tie estas nia klubejo. Ott az az helyiség a mi klubhelyiségünk. La ideala loko de mia edzino estas en la kuirejo. A feleségem ideális helye a konyhában van.
A prepozíciók közül ebben a leckében az el, ĝis, al, ĉe, valamint az előző leckében megismertekhez képest némileg más jelentéssel a de elöljáróval találkozunk.
Az el prepozíció alapjelentése: -ból, -ből; közül. Utal arra, hogy valaminek a belsejéből kifelé, ill. arra, hogy valamilyen anyagból (készült), valamint arra, hogy valamely csoportból kiválasztunk egyedeket.
La bebo ankoraŭ ne povas trinki el glaso. A baba még nem tud pohárból inni. Li venis el la domo. A házból jött ki. Ni skribas sur tablo el marmoro. Márványasztalon (márványból való asztalon) írunk. Ni konas ilin: unu el ili estis nia malamiko. Ismerjük őt: egyike volt ellenségeinknek (ellenségeink közül az egyik).
A de prepozícióval az előző leckében abban az értelmbén találkoztunk, hogy ezt az elöljárószót kell eszperatntóban a birtokos szerkezetek kifejezésére használni. Emellett használatos még a magyar –tól, -től jelentésében is, de később lesznek más jelentései is:
Li venas de la pordo. Az ajtótól jön. Tio estas donaco de mi al vi. Ez ajándék tőlem neked. De ĵaŭdo ĝis lundo mi estos en la urbo. Csütörtöktől hétfőig a városban leszek.
A de prepozícióval kapcsolatban az alábbiakra kell még felhívni a figyelmet:
Fontos, hogy megkülönböztessük az el és a de prepozíciót egymástól:
Li venas el la domo, sed lia edzino venas de la pordo. A férfi a ház belsejéből jön ki, a felesége viszont az ajtótól.
Az el prepozíció tehát valaminek a belsejéből kifelé mutat, a de viszont csak úgymond a felszínétől elfelé irányuló mozgásra utal. Érdekes ezzel kapcsolatban a De kie? – Honnan? jelentésű kérdőszó:
De kie vi venis? Ĉu de Marso aŭ de alia planedo? Maga honnan jött? A Marsról vagy más bolygóról?

Mi venas de Italio. Olaszországból jöttem.

Li devenas de malriĉa familio. Szegény családból származik.
2) Ugyanígy hasznos tudni, hogy a de prepozíció személyes névmásokkal használva is inkább –tól, -től jelentésben áll; ha birtokos szerkezetet akarunk kifejezni, arra ott vannak a birtokos névmások:
Mi ricevis la libron de Petro. Megkaptam Péter könyvét. Megkaptam Pétertől a könyvet.

Ezzel szemben: Mi ricevis la libron de li. Megkaptam tőle a könyvet. Mi ricevis lian libron. Megkaptam a könyvét.


A ĝis prepozícióval az előző leckében, az elköszönéseknél már találkoztunk. Alapjelentése tehát: -ig. Használható idő- és helyhatározói értelemben is.
Mi iras ĝis la pordo. Elmegyek az ajtóig. Vi devas iri ĝis la vendejo. A boltig kell mennie. Ĝis la revido. Viszontlátásra. Ĝis ĵaŭdo. A csütörtöki viszontlátásig.
Az al prepozíció alapjelentései: -hoz, -hez, -höz; felé, irányában; -nak, -nek.3
La infano kuras al la patrino. A gyerek anyjához fut. Li etendis la manon al ŝi. Kinyújtotta feléje kezét. Li donis al mi interasan libron. Érdekes könyvet adott nekem.
Számos ige és kifejezés vonzataként is szerepelhet:

Tiuj insuloj apartenas al nia lando. Azok a szigetek a mi országunkhoz tartoznak. Ni iras al la kongreso, gekamaradoj. Megyünk a kongresszusra, elvtársak. Mi similas al mia patrino. Anyámra hasonlítok. Ili veturos al Bjalistoko en 2009. 2009-ben Białystokba utaznak. Nia vilaĝo estas tre proksime al la urbo. A mi falunk nagyon közel van a városhoz.
A ĉe elöljárószó jelentése: -nál, -nél.
Ili nun loĝas ĉe ni. Most nálunk laknak. La patrino staris ĉe la pordo. Anya az ajtónál állt. Ĉe ni estas mono hejme, sed nun ni ne havas eĉ fileron ĉi tie, kaj ni ne povas iri al la kinejo. Nálunk otthon van pénz, de most egy fillérünk sincs itt, s nem tudunk moziba menni.

Kroatio estas ĉe la Adria Maro. Horvátország az Adriai-tengernél van.
5. Az általános alany: oni
Az oni általános alany magyarra legtöbbször „az ember, az emberek”,”mindenki, általában” kifejezésekkel fordítható:
Oni diras, ŝi estas tia virino. Azt mondják, hogy ő egy olyan nő. Onidire li jam ne vivas. Állítólag már nem él. Oni devas diri, ke la situacio estas tre malbona. Meg kell mondanunk (mondani), hogy a helyzet nagyon rossz.
Számos esetben többes szám első személlyel magyarítható, de fontos, hogy különbséget tegyünk, hogy vajon tényleg rólunk van szó, vagy úgy általában mindenkiről:
Oni vidos. Majd meglátjuk. (Nyilván nem csak mi, hanem úgy általában mindazok, akiket az ügy érint. Ehhez képest: Ni vidos. Mi látjuk meg – nem pedig ők.)
Alanyesetén kívül más alakjai (onin, onia, oniaj) nem nagyon használatosak; érdekes módon ilyenkor a ni névmás megfelelő alakjai helyettesíthetik.
6. A ŝati, preferi és ami valamint a scii, povi és koni igék
A ŝati ige jelentése: szeretni, kedvelni, becsülni – pl. szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban; az ami ige azt jelenti: szeretni (szerelemmel), imádni – lehet ez is szabadidős tevékenység, de erősebb nyomatékot adva neki; a preferi ige pedig azt: jobban szeretni, preferálni.
En mia libera tempo mi ŝatas legi. Szabadidőmben szeretek olvasni. Mi ŝatas lin, sed mi ne amas lin. Kedvelem őt, de nem szeretem. Mi ŝatas la kafon, sed mi preferas la teon al la kafo. Szeretem a kávét, de jobban szeretem a teát a kávénál. Mi ne nur ŝatas la kafon, sed mi amas ĝin. Nem csupán szeretem a kávét, de imádom.
A scii ige, ahogy azt láttuk, megszerzett (kvázi észbeli) tudásra, a povi képességre vagy lehetőségre utal, míg a koni ige jelentése: ismerni.
Jes, mi scias, kiu ŝi estas, sed mi ne povas diri al vi ŝian nomon, ĉar mi konas ŝin tre bone, kaj mi scias, ke ŝi tute ne volas, ke mi diru al fremdaj viroj, kiu ŝi estas. Igen, tudom, ki ő, de nem mondhatom meg önnek a nevét, mert nagyon jól ismerem őt, s tudom, hogy nem akarja, hogy elmondjam idegen férfiaknak, ki is ő.
Ekzercoj
A) Használjuk az eddig tanult kérdő-, vonatkozó és mutató névmások, valamint a ĉu szócska közül a mondatban illőt. Ahol több megoldás is lehet, legyen több:
1. … ili estas? 2. … povas diri lian nomon? 3. … estas ŝia nomo? 4. … estis la tria reĝo de nia lando? 5. … estas Esperanto? 6. … vi povas vidi sur la strato? 7. … via amikino estas bela? 8. … vi havas belan amikinon? 9. La knabino, … vi konas, estas lia eksamikino. 10. Mi ne scias, … ŝi diris hieraŭ. 11. … librojn vi volas aĉeti? 12. … estas via edzino? 13. … problemojn havas la balkanaj landoj? 14. Mi proponis …, ke ni lasu ĝin. 15. … estas la strato, … vi loĝas? 16. … ili loĝas? 17. En … muzeoj vi povas vidi … bildojn? 18. Ankaŭ mi loĝas en tiu domo. 19. De … li venas? 20. …, … sidas …, estas niaj geamikoj. 21. Ankaŭ ŝi volas … . 21. Vi petas … glason, mi petas ĉi tiun. 22. Diru al mi … . 23. … ne estas problemo. 24. … varojn vi ne povas facile aĉeti en … vendejoj. 25. La libro kuŝas …, … vi lasis ĝin.
B) Tegyük felszólító módba az alábbi mondatokat. Ügyeljünk a névmások helyes használatára.
1. Li legas. 2. Vi skribas. 3. Ili diras tion. 4. Ni parolas nur Esperante. 5. Mi amas ŝin. Ŝi volas tion. 6. Vi legas lian libron kaj ankaŭ li volas tion. 7. Petro faras la hejmtaskon, kaj ne vi faras la hejmtaskon. 8. Petro kaj Eŭgeno loĝas en la ĉefurbo. 9. Vi helpas al mi. 10. Ŝi helpas al la onklino.
C) Fordítsuk le eszperantóra az alábbi mondatokat:
1. Én és exbarátnőm Olaszországba utaztunk. 2. Az exelnök békét akar az országban. 3. Az exnejem nem volt jó a konyhában, de a hálószobában igen. 4. Most egy új szórakozóhelyre megyünk. 5. Te vizet iszol a kocsmában? 6. Ez a helyiség ideális céljainknak. 7. Az ellenségeim már márványkő alatt fekszenek. 8. Már tud pohárból inni a gyerek? 9. Maga honnan jött? 10. Hétfőtől nem lesznek konfliktusok az országban. 11. Azok a szigetek Horvátországhoz tartoznak, nem Olaszországhoz. 12. Adj nekem egy érdekes könyvet. 13. Nem akarja, hogy anyádra hasolníts. 14. A férfi azt akarja, hogy a nő amazon legyen az ágyban és tündér a konyhában. 15. Ha a miniszterig kell elmennem, elmegyek oda is. 16. Állítólag közel vagyunk már az Adriai-tengerhez. 17. Van pénze, de most nincs nála. 18. Kedvelem őt, de nem szeretem. 19. Jobban szeretem a spanyolt mint az angolt. 20. Imádok olvasni. 21. Nem tudja, hol van Madrid. 22. Nem ismerjük az ottani helyzetet. 23. Meg tudja mondani, hol a tenger? 24. Majd meglátjuk, mit tud tenni ebben a helyzetben az új miniszter. 25. Az Eszperantó Köztársaság miniszterei és volt királya Horvátországba utazott.
D) Fordítsuk magyarra:
1. Veturu al fremdaj landoj. 2. Li estas alia eksministro de la tiea respubliko. 3. La nuna ministro loĝas en granda, duetaĝa domo. 4. Ĝenerale mi povas diri al vi, ke kelkaj eksamikinoj miaj estas eĉ nun tre bonaj nunaj amikinoj miaj. 5. Mi ne kredas tion, kion vi diras. 6. Li volas, ke ni helpu al ili. 7. Mi petas vin, ke vi pardonu al mi. 8. Ĉu vi preferas la teon? 9. Onidire ankaŭ en nia lando estas gejŝoj. 9. Tiu viro loĝas ĉe ni. 10. Ni loĝas sur la teretaĝo. 11. Kie estas la necesejo? 12. Iru al la kuirejo kaj helpu al la patrino. 13. Tio ne estas nova situacio en la balkanaj landoj. 14. Mi amas tiun vironon, kiu amas min. 15. De la najbara lando li venis. 16. Iru ĝis la vendejo. 17. Li benas la manojn de la amantino: ŝi estas feino, nimfo, gejŝo kaj eĉ amazono. 18. Mia amikino ne volas, ke mi similu al mia patro. 19. Ĉu vi havas monon ĉi tie? 20. Ĉe la najbaroj oni povas aĉeti tion, kion oni volas.


1 Értelemszerűen többes számot nem kaphat, ellenben tárgyesetet igen, de ezt majd a következő leckében látjuk meg igazán.

2 A kie kérdőszóhoz hasonlatosan ennek sem lehet többese, legfeljebb tárgyesete, de erről majd a maga helyén.

3 Véletlenül se keverjük össze az el prepozícióval, bár csak egy betű a különbség. A későbbiekben még meglátjuk az al és az en prepozíciók egymáshoz való viszonyát is.


Elŝuti 63.44 Kb.


Elŝuti 63.44 Kb.